Agrárközgazdász mesterképzési szak

Utolsó frissítés: 2023 január 25.

Szakképzettség:
​​​​​​​okleveles közgazdász agrárközgazdász szakon
A szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
Agricultural Economist
Képzési idő: 4 félév
Képzés munkarendje:
nappali / levelező, magyar és angol nyelven
​​​​​​​Képzési hely és központ:
​​​​​​​MATE Szent István Campus, Gödöllő; MATE ECONOMY
Költségtérítés díja nappali munkarenden:
​​​​​​​400 000 Ft/félév
Költségtérítés díja levelező munkarenden:
400 000 Ft/félév
Állami ösztöndíjas finanszírozási formában is indul a szak.
​​​​​

​​​​​​​A képzés célja olyan agrárközgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság területén elsősorban kis- és középvállalkozások alapítására, működtetésére. ​​​​​​​Képesek a gazdálkodás átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint - az ágazati sajátosságok figyelembevételével - a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére és kereskedelmi tevékenység menedzselésére.
A gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően alkalmasak lesznek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrárközgazdász

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
​​​​​•    végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
•    szakképzettség: okleveles közgazdász agrárközgazdász szakon
•    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Economist

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
​​​​​​4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságtudományok képzési területről az üzleti alapképzési szak, az agrártudományi képzési területről a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrártudomány képzési terület további alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
•    a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
•    a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
•    a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345/0413

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja agrárközgazdászok képzése, akik képesek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság területén elsősorban kis- és középvállalkozások alapítására, működtetésére. Képesek a gazdálkodás átfogó elemzésére, komplex fejlesztési feladatok megoldására, valamint - az ágazati sajátosságok figyelembevételével - a kapcsolódó pénzügyi folyamatok irányítására, elemzésére és kereskedelmi tevékenység menedzselésére. A gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően alkalmasak lesznek a hazai és nemzetközi élelmiszergazdaság különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az agrárközgazdász szakon a közgazdász
a) tudása
•    Részletekbe menően elsajátította a gazdaságtudomány, illetve a gazdaság, az agrárium mikro és makro szerveződési szintjeinek fogalmait, törvényszerűségeit, folyamatait és összefüggéseit, továbbá ismeri a kapcsolódó szakterületek terminológiáját. Jól ismeri az agrárökonómia szakszókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait.
•    Érti a gazdálkodó szervezetek struktúráját, működését és hazai, illetve nemzeti határokon túlnyúló kapcsolatrendszerét, információs és motivációs tényezőit, különös tekintettel az intézményi környezetre. Ismeri az élelmiszergazdaság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, az agrárium kapcsolódását a közgazdasági és üzleti szférához.
•    Tisztában van az agrárüzleti szektor működésének és fejlődésének, ügyviteli, számviteli és pénzügyi hátterével. Átfogóan ismeri az agráriumban használt fontosabb agrárinformatikai eszközöket, ügyviteli, tervezési, elemzési telepirányítási szoftvereket.
•    Ismeri az európai integrációs folyamatot és az Európai Uniónak a tevékenységéhez kapcsolódó szakpolitikáit, különös tekintettel a Közös Agrárpolitikára (KAP), és tisztában van a hazai és európai uniós finanszírozású támogatások rendszerével. Átfogóan ismeri az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó hazai és európai uniós jogi szabályozást.
•    Ismeri az agrár és élelmiszeripari vállalkozások, egyéb gazdálkodó szervezetek által menedzselt projektek tervezési és vezetési szabályait, szakmai és etikai normáit. Rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges ahhoz, hogy egyénileg, illetve team munkában projektterveket, illetve európai uniós és hazai finanszírozású pályázatokat elkészítsen.
•    Ismeri és érti a hazai élelmiszergazdaság működéshez kapcsolódó hazai és európai uniós szakigazgatás rendszerét, valamint a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás biológiai, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, élelmiszerlánc-biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.
•    Ismeri a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékfenntartó és vidékfejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait. Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét és hagyományait. Ismeri a vidékgazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát, a közösségfejlesztés társadalmi szükségességét, a kapcsolódó környezetpolitikai összefüggéseket.
•    Tisztában van a tájhasznosítási, az ökológiai és az integrált termelési technológiákkal, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra. Ismeri a gazdasági, társadalmi, ökológiai értelemben vett fenntartható élelmiszergazdaságban megvalósuló innovatív fejlesztések megvalósíthatóságának szakmai és pénzügyi feltételrendszerét és alapelveit. Ismeri a fejlesztések, beruházások megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések módszertanát.
•    Ismeri a problémafelismerés, -megfogalmazás és -megoldás, az információgyűjtés és -feldolgozás korszerű, elméletileg is igényes matematikai-statisztikai, ökonometriai, modellezési módszereit, valamint azok korlátait is. Ismeri és használja az agrárökonómiai kutatások kvantitatív és kvalitatív elemzési és szoftvertámogatású módszereit. Ismeri az agrárökonómia sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, a részterületek tervezésének, mérésének és elemzésének módszereit. Rendelkezik azon ismeretek körével, melyek szükségesek gazdálkodástudományi képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
•    Ismeri az agráripari termelés területén elindult technológiai forradalom (Ipar 4.0.) lényegét, eszközrendszerét (kiber-fizikai gyártórendszerek; robotika, IoT; AI; autonóm, önszerveződő termelési erőforrások; intelligens információs rendszer és valós idejű kommunikáció) és vívmányait.
•    Tisztában van a digitalizáció és automatizáció munkaerőpiaci hatásaival, azok széleskörű elterjedésének pozitív és negatív következményeivel, továbbá értelmezni tudja ezek potenciális lehetőségeit és hatásait a gyártásban, a beszerzési láncokban, a logisztikai és termelési folyamatok szervezésében.
b) képességei
•    A gyakorlati tudás, tapasztalatok megszerzését követően, képes kis-, közepes és nagyméretű agrárvállalkozások, egyes szervezeti egységeinek vezetésére. Gazdálkodó szervezetekben átfogó gazdasági funkciót lát el, összetett gazdálkodási folyamatokat tervez, irányít, az erőforrásokkal gazdálkodik. A tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában képes saját, az agráriumban érdekelt vállalkozás irányítására és működtetésére is. Munkája során együttműködik a kapcsolódó szakterületek érintettjeivel.
•    Képes az agráriumban a termelési folyamatok megszervezésére, ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére, továbbá pénzintézeteknél, vállalatoknál pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására. Nemzetközi környezetben is képes hatékony munkavégzésre.
•    Képes gazdálkodási folyamatokban, projektekben, csoportos feladatmegoldásokban vezetőként a tevékenységet tervezni, irányítani, szervezni, koordinálni és értékelni. Képes az élelmiszergazdaság területén innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére és irányítására, továbbá a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosításának menedzselésére.
•    Képes az élelmiszergazdaságban érdekelt vállalkozások alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elemző, döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására. Önállóan és csapatban dolgozva részt tud venni üzleti, operatív, taktikai és stratégiai tervek kidolgozásában és megvalósításában. Képes az agrárium működéséhez kapcsolódó korszerű informatikai eszközök/szoftverek alkalmazására, használatára, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra magyar és legalább egy idegen nyelven.
•    Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret. Képes felismerni egy-egy gazdasági intézkedés környezetre gyakorolt negatív vagy pozitív hatásait.
•    Képes komplex módon elemezni egy meghatározott vidéki térség problémáit, lehetőségeit és képes tanácsot adni a fejlesztés lehetséges irányairól, aktívan bekapcsolódva a területi tervezési feladatok ellátásába. Képes mérlegelni az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projektek hatásait a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére vonatkozóan. Alkalmas az agrobiznisz egyes területei által érintett vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a lokális gazdaság fejlesztésére és a fenntartható fejlődés megteremtésére.
•    Önálló új következtetéseket, eredeti gondolatokat és megoldási módokat fogalmaz meg, képes az igényes elemzési, modellezési módszerek alkalmazására. Magas szinten használja az agrárökonómia ismeretközvetítési technikáit és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait. Rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel. Az agrárökonómia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít. Képes menedzselni a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását.
•    Rendelkezik az élelmiszergazdaság vonatkozásában a szakmaspecifikus digitális készségekkel és kompetenciákkal. Önállóan és biztonságosan használja az internetet, tud szelektálni az ott található tartalmak között, jellemző rá a tudatos médiahasználat. Tanulmányai során hatékonyan alkalmazni tudja a digitális technológiákat és technikákat.
•    Rendelkezik az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretekkel, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
c) attitűdje
•    Szakmai kérdésekben kreativitás; jó problémafelismerő és -megoldó képesség; elemző és szintetizáló képesség; a fenntarthatóság elve melletti elkötelezettség; jó kommunikációs és együttműködési képesség; szakmai felelősségtudat; szakmai továbbképzés iránti igény jellemzi és vezetői készségek.
•    Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, melyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal. Kulturált, etikus és tárgyilagos értelmiségi hozzáállás jellemzi a személyekhez, illetve a társadalmi problémákhoz való viszonyulása során, munkájában figyel a szélesebb körű társadalmi, ágazati, regionális, nemzeti és európai értékekre. Az élelmiszergazdaság legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári és műveltségi elemeket.
•    Kritikusan viszonyul saját, illetve a beosztottak munkájához és magatartásához, innovatív és proaktív magatartást tanúsít a gazdasági problémák kezelésében. Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, erre munkatársait és beosztottait is ösztönzi, segíti és támogatja.
•    Nyitott és befogadó az agrárium és a gazdaságtudomány, valamint a termelési gyakorlat új eredményei iránt, továbbá azonosul a tudományos kutatás etikai szabályaival és normarendszerével. Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak és hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
•    Azonosul az élethosszig tartó tanulás koncepciójával, törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
d) autonómiája és felelőssége
•    Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és speciális agrár-közgazdasági kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli. Önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket, önállóan és csapatban lát el gazdasági elemző, döntés-előkészítő, tanácsadói feladatokat.
•    Felelősséget vállal saját munkájáért, az általa irányított szervezetért, az alkalmazottakért. Önállóan azonosítja, tervezi és szervezi saját és beosztottai szakmai és általános fejlődését, azokért felelősséget vállal. Egy adott szervezeti cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását és képességeit.
•    Felelősen gondolkodik a gazdasági döntések környezeti és társadalmi hatásairól, valamint az élelmiszergazdaságban működő vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségvállalásáról.

9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
•    gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (közgazdaságtan, világgazdasági és integrációs folyamatok, környezetgazdaságtan, gazdasági és agrárjog; gazdaságpolitika, kutatásmódszertan, ökonometria, gazdaságstatisztika) 20-25 kredit;
•    üzleti és alkalmazott gazdaságtani ismeretek (vállalatgazdaságtan, vezetői gazdaságtan, vállalati pénzügyek, vezetői számvitel, gazdaságelemzés, kontrolling, agrármarketing, projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment, stratégiai menedzsment, üzleti kommunikáció, fogyasztóvédelem) 30-35 kredit;
•    differenciált szakmai ismeretek (agrár- és vidékgazdaságtani ismeretek, köz- és szakigazgatási ismertek, mezőgazdasági és kertészeti ágazatok gazdaságtana, agrárgazdasági vállalkozások tervezése és elemzése, marketing és kereskedelmi ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, agrárinformációs rendszerek, ellátásilánc-menedzsment és piaci ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, fenntartható technológiák és minőségbiztosítási ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban) 45-55 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2), komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, agrár tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezetek vezetése és felépítése, termelési folyamatok megszervezése, szolgáltatások menedzselése területén szerzett legalább 60 óra időtartamú gyakorlat.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
•    módszertani ismeretek (matematika, statisztika, informatika) területéről 15 kredit;
•    közgazdasági alapismeretek (mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek) területéről 10 kredit;
•    üzleti ismeretek (emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció) területéről 10 kredit;
•    társadalomtudományi ismeretek (Európai Unió, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia) területéről 10 kredit;
•    szakmai ismeretek területéről 15 kredit.
A mesterképzésbe való belépés feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.